Gyönyörű idő, szemet gyönyörködtető táj, remek házigazdák és borok, jó társaság… Röviden ennyivel jellemezhetném a Magyar Bor Akadémia kétnapos őszi szakmai kirándulását, de ennél sokkal több volt.
Első állomásunk a MATE Szőlészeti és Borászati Intézete Badacsonyban volt, de már útközben a buszon szakmai diskurzusok alakultak ki. Vége a szüretnek, volt mit megosztani egymás között, a tapasztalatok jók is rosszak is. A mennyiség kevesebbnek bizonyul, ugyanakkor a minőséggel a többség elégedett.
A kutatóállomás igazgatója, Szőke Barnabás, az épület méteres falai között fogadott, s elmondta, az Intézet jogelődje, a Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kísérleti Telep 1951-ben alakult. Az intézmény 1972-ig Kutatóállomássá fejlődött és jelentős sikereket ért el a kutatás és szaktanácsadás területén. A többszöri átszervezést követően 2021. február 1-től a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet Badacsonyi Kutató Állomásaként működig tovább, melynek feladata a szőlészeti-borászati kutatásfejlesztés, innováció és szaktanácsadás, elsősorban a Balaton Borrégióban. Ennek alapját a 18 ha szőlőterület és a pince adja, mely a borvidék szívében, a Badacsony-hegy oldalában, csodálatos panorámájú helyen található. Az Intézet legfontosabb eredményeit a nemesítés, a fajtaérték-kutatás és a környezetbarát szőlőtermesztési módszerek vizsgálata terén érte el.
S, hogy ne csak beszéljünk róla, az ültetvények, majd a pince megtekintését követően az igazgató 30 tételes kísérleti borkóstolón keresztül vezetett be a munkájukba. Mint elhangzott, olyan kutatásokat kell erősíteni, melyek megadják a választ a szakmából jövő kérdésekre. Náluk is vizsgálják a vegán borokat – melyek nem lehetnek gyengébb minőségűek, mint a hagyományosak –, éppen ezért a zselatin kikerült a technológiából, amit borsófehérjével helyettesítenek. Növényi fehérjével derítve a vegetáriánus borkedvelők számára is tudnak alternatívát kínálni. Olasz és Rajnai rizlingek, Generosa-k, Kéknyelűk, Furmintok, s a helyi nemesítések – a Z-betűs sorozat –, Zefír, Zeus, de az ugyancsak badacsonyi születésű Vulcanus és Rózsakő is poharainkba kerültek.
A Rajnai rizling kapcsán felmerült, hogy zavaróan petrolosságnak nevezzük a fajta sajátos illat- és ízvilágát, miközben a német nyelvterületen inkább a dízel kifejezést használják. Ha így nézzük, óriási a különbség. A Zeus narancsborukat 30 napig tartották héjon, csömöszölve, de az erjedés már a 20. napon leállt. Magas az alkoholtartalma, ami hosszan eltarthatóvá teszi a bort, de az idő velünk van. A Kéknyelű már hungarikum, s az alapbor mellett gyöngyözőt és pezsgőt is készítenek belőle. De kaptunk piros héjszínű változatot, ami genetikailag alakult ki. A fajta sokszínűségét mutatja, hogy 2022-ben szamorodnit és „aszút” is tudtak fejteni. Mint elhangzott, a Zefír lehetne a badacsonyi Irsai Olivér, míg a savait jól megőrző Vulcanus akár pezsgőalapbornak is kiváló.
„A Szürkebarát nem csak egy fajta, hanem stílusok sokasága”- emelte ki a délutáni borbemutatón Éliás Csaba. A világ más helyein oly népszerű fajtával itthon is többet kellene foglalkozni. Különböző szüreti idővel körtés, citrusos, sőt Badacsonyban ásványos, gyógynövényes jegyek jelennek meg benn, egyetlen cseppje sem szürke. A Szürkebarátra is ráfér az edukáció, hiszen az 1741 hektáros hazai termőterülethez képest fajtaborként ritkán kerül a fogyasztók elé. A Badacsony Szőlőhegyért Egyesület elnöke nem csak a Szürkebarát, hanem a Kéknyelű mellett is lándzsát tör. A Kéknyelű a badacsonyi közösség életének is része, csak hazánkban terem, így könnyű lenne vele a magyarságot azonosítani. Éliás Csaba elmondta, a családi vállalkozásuk évente 20 ezer palack bort forgalmaz, s ennek zömét a borteraszukon adják el. A szakember mintegy bíztatólag megjegyezte, nagyon sok a fiatal vendégük, akik a jövő fogyasztóit jelentik.
Ha Badacsony, nem is zárhattuk volna az estét autentikusabb helyszínen, mint a Borbély Családi Pincészetben. A borok mellé ízes ételek, jó hangulat, baráti beszélgetések szolgáltak. Ott, ahol a család biztosítja a bensőséges együttlétet, aminek a finom italok és a kedves vendéglátás természetes velejárói. Nehéz volt a búcsúzás, mivel mindenki otthonosan érezte magát.
„Általában 10-12 hetet számolunk a szüretre, olyan még nem volt, mint idén, hogy szeptemberben már elmostuk a préseket”- fogadott a második napon Balatonlellén Baranyai Péter. Első állomásunkon, a Garamvári Szőlőbirtok főborásza vállalt poharas birtokvezetést, s a pincében, illetve a kóstolón kitöltött borok és pezsgők nem okoztak csalódást. A 85 hektáron, 19 fajtával dolgozó vállalkozásnál korábban a kékszőlők aránya – az amerikai piac miatt – elérte a kétharmados arányt, ma ez 50 százalék, de szeretnének 30 százalékra eljutni. A Szőlőbirtokon napjainkban több, mint 20 -féle pezsgő és 40 -féle bor készül. Ottjártunk után is állíthatjuk, kiváló minőségben.
Garamváriéktól rövid út a Bujdosó Pincészet, ahol a házigazda Bujdosó Ferenc a családi vállalkozás kezdeteiről mesélt. Palackozni 1992-ben kezdtek, ezzel elindult a munka, a technológiával évtizedeken keresztül loholtak a terület, a termelés után. Ma 80 ezer hektár szőlő termését dolgozzák fel, 300 ezer palackot értékesítenek, mellette mustot és lédig bort is, ebben jelentős a helyi eladás.
Fia, a fiatalabb Ferkó Champagne-ban volt szakmai gyakorlaton, így a pezsgő is megjelent a kínálatukban, s mára kialakult a „bujdosó stílus”. Néztük a pezsgős palackok címkéit, rajtuk szám: 51. Kiderült ezzel az aktuális szüreti évüket jelölik, s az első pezsgőjük 49-es számmal jelent meg. Mint elhangzott tankpezsgő készítést is terveznek, s azt Ferenc elárulta, idáig csupán önerőből, támogatások nélkül jutottak el.
Búcsúzkodtunk, s a buszra szállva igazán nem maradt bennünk hiányérzet. Kedvesek voltak vendéglátóink, két igazán lenyűgöző borvidéken is járhattunk, kiválóak voltak a borok, s akinek szakmai kérdései voltak, azokra is választ kapott. Csak hát maradtunk volna még!
vinicz
