A Magyar Bor Akadémia hírlevele

2017 / 2. (November)

 

 

 2017. szeptember 25.  az idei utolsó borklub (Konc Ildikó beszámolója)

 

 

Két rendkívül érdekes téma került napirendre a St. Andrea Borbárban tartott eseményen.
 

1./ A Balatonboglári Hegyközségi Tanács elnöke, Bujdosó Ferenc volt vendégünk,  aki a dél-balatoni borászok összefogásáról beszélt.

 

A dél-balatoni borászatok az északiak példáját látva úgy érezték eljött az ideje, hogy a borvidék erényeit és hegyományait hangsúlyozva közös arculattal, együtt is színre lépjenek. A déli part borainak gyümölcsössége, a jó savak szintje kiáltanak a buborékok után, nem csoda, ha a Balatonboglári borvidék a pezsgőkészítés hegyományainak folytatásában látja a közös utat.

Az ősztől-tavaszig  kéthetente tartott tematikus kóstolókon folytatott beszélgetések során fogalmazódott meg, hogy a buborék, a pezsgő, a gyöngyöző bor legyen a borvidék közös üzenete.

Stílusában inkább az olasz példát, a prosecco könnyed, gyümölcsös irányát szeretnék követni. A távlati terv szerint a borvidéken közösségi feldolgozó is épül majd kifejezetten a tartályos érlelésű pezsgők készítésére.

A saját dél-balatoni márka is pezsgő vagy gyöngyöző bor lesz, de az sem kizárt, hogy a Balaton Bor mintájára buborékos régiós márka jön létre.

 

2./ A másik téma, melyet Varga Norbert, az ONIX étterem sommelierje vezetett fel,  „Az éttermek, szállodák borválasztása, a borlapokhoz”  volt.

Kiderült, hogy  a Séfek által összeállított menühöz válogatják a borokat, hogy minden étel-kreációhoz  - lehetőség szerint – akár többféle bort is kínálhassanak. Tekintve, hogy az éttermek tároló kapacitása általában elég szűkös, nagy gondossággal  kell a megfelelő borválasztékot összeállítani.

Az ONIX-ban csütörtökönként tartanak a behozott mintákból kóstolót a sommelier-k, a séfek, s közösen alakítják ki a megfelelő kínálatot.

A vevőkör, a vendégek igényeinek ismerete sokat segíthet abban, hogy mindig megfelelő választék álljon rendelkezésre, még a legigényesebb vendég számára is.

 

Januárban folytatjuk a borklub programunkat, amelyre várjuk az akadémikus társakat!

 


  

Szakmai siker az 1. Országos Szőlész–Borász Konferencia

 

2017. október 26-ánhiánypótló konferenciát szervezett a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, az idén 25 éves Magyar Bor Akadémia és a Junibor – Fiatal Borászok Egyesülete. A teltházas, a szervezők reményei szerint a jövőben évente megrendezett eseményennem csak szőlészek és borászok, hanem oktatók, kutatók, tanárok, marketinggel, turzimussal foglalkozó szakemberek és egyetemi, főiskolai hallgatók is részt vettek.

 

A több mint 250 érdeklődőnek Zilai Zoltán, a Magyar Bor Akadémia elnöke köszöntőjében a szakma előtt álló kihívások megoldásában a közös gondolkodás és az együttműködés erejét hangsúlyozta, míg a konferenciának otthont biztosító Szent István Egyetem Budai Campusának rektorhelyettese, dr. Palkovics László bejelentette, hogy hosszú évek várakozása után az egyetem végre mester fokozatú (MSc) szőlész-borász képzést indíthat.

 

A szekcióülések keretében elhangzott tizenkét előadáson többek között a borkezelő anyagokról, a borvizsgálatok jelentőségéről, bioborokról, a pezsgő alapborok készítésének szakmai fogásairól, szőlőöntözésről, klónszelekcióról, új szőlőmetszési technológiákról, és a szőlő-növényvédelem legújabb kihívásairól esett szó. Az izgalmas előadásokat követőenközös piknik keretében folytatódott az eszmecsere,ahol a résztvevők egymás régiójának jellemző ételeit is megkóstolhatták.

  

Vélemények a konferenciáról (Viniczai Sándor riportja alapján) :

Vas-Guld Zsuzsa, PTE Illyés Gyula Kar tanársegéd:

„Tartalmas szakmai konferencia, ahol nagynevű professzorok mellett volt évfolyamtársaim is tartottak korreferátumot illetve előadást, s ez még személyesebbé tette az eseményt. Nagyon sok hasznosítható információ hangzott el az élesztőgombákkal kapcsolatban - a borászati mikrobiológia vonatkozásában -, amit nem csak az oktatásban, hanem a gyakorlatban is jól lehet alkalmazni. Az egyetlen zavaró tényező, hogy párhuzamosan futottak a különböző szekciók előadásai. Bár nagyon jól felosztották a témaköröket a szervezők, de több előadást is meghallgattam volna.”

 

Sidlovics Diánna, NAK kertészeti csoportvezető:

„Hiánypótló rendezvény, ahol az aktuális témák mellett újdonságokról is hallani lehetett. Olyan kutatók tartottak előadást, akik szakterületük szakavatott értői. Kicsit hiányoltam a gazdasági témákat. Ugyanakkor már nagyon kellett egy találkozó, hogy az új ismeretek mellett egymás közt is meg tudjuk osztani tapasztalatainkat. Fontos lenne, hogy a jövőben évente legalább egyszer összeüljön az ágazat és megbeszélje az aktuális témákat. Mivel ebben a szakmában is folyamatosak a változások, az ágazat szereplői nyitottak az újdonságokra.”

 

Kopcsai László, a Magyar Bor Akadémia tagja, borszakíró:

„Örülök a kezdeményezésnek, a szervezők kiváló témákat vetettek fel. Nem csak a kutatóknak, oktatóknak, hanem a gyakorlati szakembereknek is volt mit hallgatniuk. Kár, hogy egy időben futnak a különböző szekciók. Lehetnének rövidebbek az előadások, hogy ne kelljen megoszatni a hallgatóságot, a rendezvény végén egymást kérdezgetik, ki, mit hallott, melyik szekcióba ült be.”

 


 

Lendvahegy, a szunnyadó kincs (Viniczai Sándor beszámolója)


Csak egy ugrásra a határtól, virágzó szőlő és borkultúrával találkozhat a kíváncsi utazó. Lendva, magyar város a szlovén oldalon, a település fölé magasodó várat látogatásával megtisztelte Szilágyi Erzsébet, Mátyás király, de birtokolták a Nádasdyak, az Esterházyak is. A Szentháromság kápolnában a törökverő Hadik Mihály előtt tiszteleghetünk. Szlovénia legkeletibb városát szőlővel sűrűn beültetett dombok veszik körül, ahol borút vezet pincétől pincéig.

A Lendvahegy országos viszonylatban is a legszebben és leggondosabban megművelt területek között tartják számon. A település felett húzódó domboldalakon az Olaszrizling uralja területet, de ízletes borokat ad a Sauvignon blanc, a Chardonnay, a Rajnai rizling, de a Zöldszilváni, a Kerner, a Sárga muskotály és a Tramini.


A Magyar Bor Akadémia szervezésében két tagtársunk, Rozsmán István és Cuk Lajos meghívására közel negyven szakember érkezett, hogy saját szemével győződjenek meg, milyen csodákat rejtenek a pincék.


Mint Rozsmán István elmondta, a Muravidéki Borvidéket – ahová Lendva is tartozik – meredek domboldalak és kis - fél hektáros - birtokok jellemzik. Valamikor több, mint négyezer gazda művelte 600 – ma 400 -  hektárnyi a szőlőt a hegyen, s rövid hanyatlás után ma újra virul a terület.


A szakember elmondta, az összesen öt helyen található, egy hektár alatti területéről évente 4-5 ezer palack bort értékesít. A mennyiséget nem csak a raktárhiány korlátozza, de azért sem vállal többet, mert véleménye szerint az már a minőség rovására menne. „Hétköznapi borból van elég, különlegességeket kell a vendég asztalára tenni”- tette hozá Rozsmán István, hogy készített már késői szüretelésű bort, jégbort, s pezsgőt is. Egy liter bor már 1,3 euro körüli áron kapható, de a jobbak literje 2 eurónál kezdődik. Boroscimkéi szlovén és magyar nyelven egyaránt olvashatók.

A Lendvahegy legmagasabb pontján, a tengerszint felett 327 méter magasan várta a társasgot Cuk Lajos. A borház mögött látható lármafa a középkori riadólánc emléke. A teraszról csodálatos kilátás nyílik a szomszédos Horvátországra, Magyarországra, sőt egészen Ausztriáig is ellátni. „Isten adja a jó évjáratot, nekünk embereknek nincs jogunk ebbe beleszólni”- fogalmazta meg véleményét Cuk Lajos, aki hat táblában összesen három hektáron termel szőlőt. Tizenegy fajtával dolgozik – Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Tramini, Kékburgundi, Zweigelt, Merlot, Kékfrankos -, főként világfajták, de az Olaszrizling viszi hátán a borászatot. 


A családi vállalkozás „védjegye” a posta pillangó, amely visszaköszön a boroscímkéken, a prospektusokon, a dekoráción. Történelmi neveket kaptak a borok is: Hadik vére, Piroska könnye – aki a legenda szerint Hadik Mihály kedvese volt -, Lármafa gyöngye, Bánffy-s...


A vendéglátás, a borturizmus mozgatja a vállalkozást, amelyben minden családtag részt vesz. Az étterem-borházban nem csak a boraik zömét értékesítik, de a konyháról is a saját maguk által nevelt állatok, zöldségek kerülnek a tányérba. A náddal fedett hangulatos vendégházakban összesen harminchárom személyt lehet elszállásolni. Itt nincsen műanyag, minden természetes, akárcsak a vendéglátás, a kínálás és a vendéglátók mosolya.

 


 

Számlaszám változás


 

Felhívjuk a Magyar Bor Akadémia tagjainak szíves figyelmét, hogy a Borakadémia számlaszáma megváltozott!
A Magyar Bor Akadémia új számlaszáma: 
Számlaszám vezető banknév: Raiffeisen Bank Zrt. Számlaszám: 120010501–01599242–00100007